A zsir�f a vil�g legmagasabb �llata: a bik�k szarvainak cs�csa ak�r 5,7 m�terre is lehet a talaj felett, marmagass�guk pedig 3,3 m�ter. Mindez a rendk�v�l hossz� – de a t�bbi eml�sh�z hasonl�an csup�n 7 csigoly�b�l �ll� –, majdnem 2,5 m�teres nyak�nak �s hossz� l�bainak k�sz�nhet�. A zsir�f fara l�tv�nyosan alacsonyabb a mar�n�l, v�rsz�v�k elleni legyez�k�nt szolg�l�, fekete pamacsban v�gz�d� farka 75 centim�ter �s 1 m�ter k�z�tt mozog. Nyelve is rendk�v�l hossz�, mintegy 45 centim�teres: az �gyes eszk�z a zsir�f sz�m�ra is magas falatok megragad�s�ra �s let�p�s�re kiv�l�an alkalmas.
A nemek sz�nezet�ket tekintve egyform�k, de a tehenek kisebbek kb. 0,7–1 m�terrel. A bik�k testt�mege megk�zel�ti a 2 tonn�t, a n�st�nyekn�l azonban �tlagosan 11 m�zs�t m�rnek. Az �jsz�l�tt zsir�f k�t m�ter magas, testt�mege pedig 50–55 kilogramm.

Minden zsir�f minden p�ld�nya foltos, de a sz�rzet sz�nezete, a foltok m�retei �s kont�rjai alfajonk�nt, a mint�zat pedig egyedenk�nt v�ltozik. Az alapsz�n lehet homoksz�n�, vil�gosbarna vagy s�rg�s, m�g a foltok a s�rg�t�l a gesztenyev�r�sig, illetve a szab�lytalant�l a sz�gletesig v�ltozhatnak.

A zsir�fszarvak a koponya b�rrel burkolt csontkin�v�sei. Sz�muk alapvet�en kett�, de a homlokr�sz dudorj�n n�het egy, az eredeti szarvak m�g�tt pedig egy �jabb p�r, kisebb szarv. A sok szarv az id�s bik�k saj�toss�ga.