A nyrsas antilopok a kiterjedt fves pusztasgok laki. Csordkban lnek, s letket vndorlssal tltik a legelk kztt. Alapveten fflket fogyasztanak. Vzignyk korltozott, s a hsget is nagyon jl brjk. Kpesek pldul akr 10 Celsius-fokos testhmrsklet-emelkedst is elviselni, s ilyenkor kiprolgsuk mrtke is cskken.
A csordk tlagosan 14 pldnybl llnak, de nem ritkk az 50 egyedet szmll csoportok sem – st, tpllkbsg idejn akr 200. nyrsas antilop is egytt legelhet. A nagyobb csordkban a tehenek vannak tbbsgben, de sok bika is velk tart – ellenben a kisebbekre jellemz az egynemsg (fiatal hmek illetve nstnyek s borjaik csordi).
A vegyes csordk hierarchikusan plnek fel, lkn a dominns bika, majd a dominns tehn ll. A vezrhm tbbnyire a csorda mgtt halad, s sszetereli a lemaradkat. Nagyobb csapatok esetn nem ritka, hogy n. bta-hm kveti a vezrbikt a rangsorban. A hierarchit a bikk agresszv bemutatkkal tartjk fenn: hossz, hegyes szarvaikkal oldalra tudnak vgni s dfni. Az esetleges balesetek elkerlse vgett a vonul antilopcsordk mindig szarvnyi tvolsgra maradnak egymstl. A csoportok nem zrkznak el az j jvevnyek ell, s a vezrhm jelkpes kzdelem utn mg a bikkat is befogadja.
Egyes hmek territriumot tartanak fenn, amit vdenek a betolakodktl, br ez a szks tpllk- s vzknlat miatt nem gyakori. Ezek a bikk igyekeznek a vegyes- s tehncsordkat birtokukra csalogatni, hogy elnyerhesse a velk val przs kizrlagos jogt.
|