Az oroszl�nok h�sev� ragadoz�k, melyek k�l�n�ll� csal�dokban, azaz falk�ban �lnek. A csal�d nagyobb r�szben n�st�nyekb�l, k�lykeikb�l, �s egy vagy t�bb egym�ssal rokoni kapcsolatban �ll� h�mb�l �ll, melyek a feln�tt n�st�nyekkel p�rosodnak. Rendszerint az egy falk�ba tartoz� �sszes n�st�ny rokons�gban �ll egym�ssal (nagyany�k, nagyn�nik, any�k, n�v�rek). A h�mek �s a n�st�nyek is v�dik a falk�t a betolakod�kt�l. A h�mek �ltal�ban nem t�rik meg a k�v�l�ll� h�meket, ahogy a n�st�nyek sem a k�v�l�ll� n�st�nyeket. A h�meket kiz�rja a falka, vagy saj�t maguk hagyj�k el azt, amikor el�rik az ivar�rett kort. Amikor �j h�m veszi �t a falka vezet�s�t, gyakran meg�l az el�z� alomb�l minden k�lyk�t, �s azok anyjai ezut�n mintegy k�t h�ttel �jra ivarzanak.
 
Az �jsz�l�tt vagy fiatal oroszl�nokat k�lyk�knek h�vj�k. A n�st�nyek egyszerre 1-5 k�ly�knek adnak �letet a h�rom h�napig tart� vemhess�get k�vet�en. A k�lyk�k 18 h�napon kereszt�l is szophatnak, de norm�lis esetben 8 h�t ut�n lev�lasztja �ket az anyjuk. Sok k�ly�k �hen hal, m�sokat m�s nagyragadoz�k t�madnak meg, �s a falk�t �tvev� h�mek is sok k�lyk�t meg�lnek.
 
Mint minden nagymacska, az oroszl�n is cs�csragadoz�, �m a t�bbi macskaf�l�t�l elt�r�en csapatban vad�szik: a zebr�k, kafferbivalyok, zsir�fok �s v�zilovak vagy ak�r a fiatal elef�ntok sokkal nagyobbak �s vesz�lyesebbek ann�l, hogy az oroszl�n egyed�l szembesz�lljon vel�k.Legink�bb a n�st�nyek vad�sznak, bebizonyosodott azonban , hogy a h�mek is gyakran akt�van kiveszik a r�sz�ket a vad�szatb�l. A vad�sz� oroszl�n nyakra harap, �s �gy kit�ri az �ldozat nyak�t vagy s�lyos v�rvesztes�get okoz. Az egyik oroszl�n lek�ti a nagy zs�km�ny�llat figyelm�t, m�g a t�bbiek a hal�los t�mad�s lehet�s�g�re v�rnak. El�fordul, hogy nem a zs�km�ny�llat nyak�t harapj�k �t, hanem megfojtj�k azt �gy, hogy befogj�k az orr�t. �ltal�ban az els� harap�s a h�met illeti meg, aki a zs�km�nyt gyakran a falka tagjait�l is agressz�van v�di.
 
A legt�bb zs�km�ny�llat nyugodt marad, ha bizonyos t�vols�gon k�v�l l�tja az oroszl�nokat. Az oroszl�nok, ak�rcsak a hi�nakuty�k, els�sorban az �letk�ptelen egyedeket sz�rik ki a sz�ntelen �ld�z�ssel. Term�szetes ellens�geik az olyan ragadoz�k, mint a krokodilok, hi�n�k, hi�nakuty�k, �s k�l�n�sen m�s oroszl�nok. N�h�ny zs�km�ny�llat (zebr�k, v�zilovak, zsir�fok, kafferbivalyok, elef�ntok) r�g�sa, illetve tapos�sa megb�n�thatja vagy azonnal meg is �lheti �ket.
 
Az oroszl�n nem vonakodik a d�g�k fogyaszt�s�t�l sem. Gyakran elkergeti a kisebb zs�km�nyejt� ragadoz�kat vagy azok kisebb csapatait, hogy elvegye pr�d�jukat. Az oroszl�nokat is elkergethetik a zs�km�nyt�l az olyan ragadoz�k, mint a hi�n�k �s a hi�nakuty�k, ha t�bben vannak. A t�bbi macskaf�l�hez hasonl�an nagyszer�en l�tnak a s�t�tben, �gy �jszaka is hat�konyan tudnak vad�szni. Naponta t�bb mint 20 �r�t alszanak.
 
Emberev� oroszl�nok
M�g az �hes oroszl�n val�sz�n�leg csak a k�zel�be ker�l� embereket t�madja meg, addig n�h�ny (f�k�nt h�m) oroszl�n kiv�ltk�pp emberi pr�d�ra vad�szik.[forr�s?] A legk�zismertebb a tsav�i �s a mfuwei emberev�k esete.[forr�s?] Mindk�t esetn�l azok a vad�szok, akik elpuszt�tott�k az oroszl�nokat, k�nyvet �rtak a t�rt�netr�l �s arr�l, hogy mennyire megr�m�ltek. A n�phagyom�nyban az emberev� oroszl�nokat n�ha d�monoknak tekintett�k. A mfuwei �s tsav�i esetek is rendelkeznek n�h�ny jellegzetess�ggel. Az oroszl�nok mindk�t esetben a norm�lisn�l nagyobbak voltak, nem volt s�r�ny�k �s val�sz�n�leg fogprobl�m�ik lehettek. N�h�nyan �gy gondolt�k, hogy besorolatlan oroszl�nfajjal van dolguk, vagy betegek lehettek �s nem egyk�nnyen tudtak zs�km�nyt ejteni.
 
Fogs�gban �l� oroszl�nok eset�ben is jegyeztek m�r fel emberre t�mad� egyedeket, legink�bb az�rt, mert az �llatokat olyan cirkuszi mutatv�nyokban szerepeltett�k, amelyekben az erej�kre �s vesz�lyess�g�kre nem voltak tekintettel.