z oroszlnok kzismerten prosthatk kzeli rokonaikkal. Ezek a nagymacskahibridek szinte kizrlag csak fogsgban jnnek ltre. Az egyedli ismert termszetes hibrid az oroszln s a leoprd keresztezdsbl ltrejtt marozi.
A tigrisekkel (leggyakrabban a szibriai alfajjal) ltrehozhat kt j hibridet oroszgrisnek s tigroszlnnak nevezik – a hibrid nevt a kt faj nevbl lltjk el gy, hogy a hm llat fajnevnek eleje kerljn elre, a nstny fajnevnek vge htulra.
A liger (lion+tiger) a hm oroszln s a nstny tigris prostsbl ered. Mivel az oroszln nagysgt befolysol gn rkldik s a nstny oroszln nvekedsgtl gnje nincs jelen, a knnyen kiejthet angol szval gyakorta „ligernek” nevezett hibridek nagyobbak lesznek szleiknl. gy tartjk, hogy a ligerek egsz letkben folyamatosan nnek egszen addig, amg csontjaik mr nem tudjk megtartani akr a fl tonnt is elr slyukat. A ligerek mindkt szl tulajdonsgaibl rklnek nhnyat, s valamennyien imdjk a vizet, amit a tigris szeret, az oroszln meg nem, viszont homoksznek, akr az oroszln. A hm ligerek meddk, m a nstny ligerek gyakran termkenyek.
A tigon (tiger+lion) a nstny oroszln s a hm tigris keresztezse. Mivel a hm tigris nem adja tovbb a nagysgot rkt gnt, s a nstny oroszln nagysgot befolysol rkt gnje kerl az utdba, a tigonok gyakran elgg kicsik: csupn 150 kilogrammosok (350 font), gy krlbell 20%-kal kisebbek az oroszlnoknl. Megjelensk leginkbb „hzimacskaszer”, br a flk kerek. A hm tigonokhoz hasonlan a hm tigroszlnok is meddk, egyszerre pttysek s cskosak, a szemk pedig srga.
A nstny liger s a nstny tigon szaporodsra kpes s utdokat nemzhetnek, ha fajtiszta oroszlnnal vagy fajtiszta tigrissel prostjk ket.
Az oroszln bizonytottan keresztezhet a jagurral is; az amerikai llatkertekben meglehetsen npszerek a klnfle nagymacskk hibridjei.
|